Másfél éves a kisfiam - és minden amire képes már
Még csak most született, és már mennyi mindent tud?! - sóhajtunk fel mi, szülők nap-nap után. Másfél éves. Az én kis magatehetetlen csecsemőmből egy önálló, örökmozgó, határozott kis ember cseperedett! Napról napra egyre önállóbb.
Megtanult járni, sőt szaladva közlekedik! Felmászik mindenhova! A lépcsőzésben felfelé menet már profi, lefelé még bukdácsol. Ha úgy érzi, nem tud egyedül felmászni, nyújtja a kezét, hogy segítsek. Nincs semmi félelemérzet benne!
Egyedül eszik: ha olyan van előtte, amibe a villát bele tudja szúrni, az már megy egyedül. Kanállal is próbálkozik, egyre ügyesebb.
Megfújja a meleg ételt. Ha nem meleg, akkor is megfújja!
Ismeri a napi rutint. Elég mondani, mi következik, és már is szalad a fürdőszobába, az etetőszékhez, vagy egyedül felveszi a sapkáját, ha szóba kerül, hogy megyünk ki!
Ha szeretne kimenni az udvarra, azt azzal jelzi, hogy felveszi a sapkáját! Ha engedném, egész nap kint lenne, hiába van 40 fok vagy szakadó eső.
Vetkőzik. Az öltöztetésben közreműködik, de a pelenkacsere egy utálatos dolog maradt… Próbálkozik az egyedül öltözéssel, az egyedül cipőhúzással. Sokszor van abból vita, hogy ő akarja egyedül, de nem sikerül. Azt azonban nem akarja, hogy segítsünk! Kell hozzá a türelem.
Beszél. Megérteti magát. 15-20 szót használ már. De, ha nincsenek szavai, elmutogatja. Ha valamit nem tud megcsinálni, kézen fog és odavezet, vagy visítva jelzi, hogy most valami nem sikerült.
A végtelenségig próbálkozik. Nem unja meg, nem adja fel.
Nagyon szereti a hangját! Néha az az érzésem, hogy azt játssza, hogy tud beszélni. Halandzsázik. Énekel.
Ha szeretne mondókázni, mutatja a könyvet a polcon, hogy vegyük le, és már le is ül a szőnyegre, és tartja a tenyerét, hogy főzzük benne a borsót, vagy simogatja a kis haját a sűrű erdő kezdetű mondókához. Jelzi, mit szeretne! Most ezek a kedvencei.
Szereti a vizet, minden formában. Nem zavarja, ha vizes lesz. Szeret kezet mosni, annál is jobban pancsolni!
Ismeri már a testrészeit, ha kérdezem, megmutatja, mi hol van.
Utasításokat végre hajt. Hozza a csipeszt, a lavórt, a lapátot, ha kérem. Ha kiömlik a víz, megy a törlőrongyért, és feltörli, kérni sem kell rá.
Tudja, minek hol a helye: ha a kezébe adom az edényeket a mosogatógépből, a helyére teszi.
Még mindig szopizik. Ha kéri a cicit, odajön és mondja „ci-ci”!
Ha elfárad, az ölembe bújik, cicizik egy picit, és már alszik is. Már csak 2-szer ébred éjjel.
A legújabb kedvenc elfoglaltsága a homokozás. Lapátol, és lerombolja amit én felépítek és közben kacag, élvezi minden percét!Ölel, és puszit ad.
Mindenkinek integet, akitől elköszön.
Szereti az embereket. Mindenki felé bizalommal fordul.
Szereti a kutyánkat, az állatokat.
Szeret, és szeretem!
És mindennap rácsodálkozom, hogy mennyire okos, mennyire ügyes, és hogy ez nem álom, hanem valóság, Ő tényleg az én gyerekem!
Legyél Te is az Eszti-téka közösség tagja! Lájkold a Facebook oldalam, és lépj be a közösségbe!