Sokan kérdezitek, hogy született meg A kegyelem érintése című regényem. Most elmesélem.

Elájultam. Férjem hangja olyan távolinak tűnt, miközben azt mondta: „Itt vagyok, Szívem, már itt vagyok!” Valaki mosta az arcomat. Aztán kitoltak egy ajtón. Furcsa, az előbb még a folyosón voltunk, és háttal húztak ki kerekesszékben a vizsgálóból. Mintha azt mondta volna a nővér, nem tud velem…

A halál egy nap kopogtatott a családunk ajtaján. Végül észrevétlenül surrant be. Senki nem tudta, hogy már bent van, és megkezdte alattomos munkálkodását. Amire észrevettük, már késő volt. Késő, hogy bármit tegyünk ellene. Késő, hogy megállítsuk, és visszafordítható legyen az általa okozott kár.…