2020. dec 09.

Mikor keressünk fel pszichológust a gyermekünkkel?

írta: syeszter
Mikor keressünk fel pszichológust a gyermekünkkel?

Beszélgetés Czecz Fruzsina szakpszichológussal

little-boy-1635065_640.jpgVannak élethelyzetek, amikor szükségünk van segítségre. Sok szülőben magától is felmerül a dilemma, hogy a gyermekének pszichológusi seítség kellene, mert ő maga, minden igyekezete ellenére nem tud segíteni rajta, de sokszor az utolsó lökést az óvodából, iskolából érkező jelzés adja meg, hogy valami nem stimmel a gyerekkel. De mikor forduljunk pszichológushoz gyermekünkkel? Erre kerestem ma a választ!

Czecz Fruzsinával a Gyerekkel vagyok blog bloggerével beszélgettem, aki tanácsadó szakpszichológus. Család és párkapcsolati szakirányon diplomázott és 6 éve foglalkozik gyerekekkel pszichológusként, miközben ő is két kisfiú anyukája. A miadele.com oldalnak köszönhetem az ismeretségünket. Fogadjátok szeretettel ezt az iránymutatást!

Mikor keressünk pszichológust gyermekünknek? 

A nehezebb út szülőként, amikor mi otthon semmilyen kirívó viselkesést nem tapasztalunk, és derült égből villámcsapásként ér bennünet a pedagógus jelzése, aki pszichológust tanácsol csemeténknek. Azonban ne felejtsük el, hogy otthon és az óvodai, iskolai helyzetekben teljesen más szituációkkal kell gyermekeinknek megküzdenie, emiatt simán lehet, hogy az otthon jól működő gyermekünk egy csoportos helyzetben már nem tud ugyan olyan jól megküzdeni a helyzetekkel. Értem ez alatt, hogy az óvó néni, tanító néni figyelme sokkal jobbban megoszlik a gyerekek között, többet kell várni bizonyos helyzetekben, hogy szükségletei kielégülhessenek, alkalmazkodni kell, meg kell küzdeni esetleges kiközösítéssel, verbális vagy fizikai agresszióval a társai részéről.mother-2605132_640.jpg

 

Két külön szituációt különböztetnék meg és járnék most körbe: van, amikor az intézményben traumatitzálódik a gyermek, de van amikor a család működési zavara okoz kezelendő problémát. 

Ha az intézményen belül érik a gyermeket olyan hatások, akár egy pedagógus, vagy óvodás, iskolás társ részéről, amiktől a gyermek sérül, akkor a pszichológusi konzultációk klonklúziója az - miután a pszichológus a gyermeket leginkább ismerő pedagógussal is konzultált -, hogy a gyermeket csak abban az esetben tudjuk segíteni, ha másik osztályba, vagy intézmánybe kerül át. Sok esetben ez a váltás felszabadítja és helyre billenti a gyermeket, mert a biztoságérzete helyre áll, nincs ott az a személy, aki a frusztrációját, szorongását okozta. Ha ez felmerül, ne késlekedjünk lépni gyeremkünk érdekében!

Mikor gondoljunk erre?

Ha csak az óvodában, iskolában nem beszél, ha csak ott nem eszik, ha csak ott hány rendszeresen, ez jelzés érték azzal kapcsolatban, hogy az adott helyhez kötődik a frusztrációja.

És amikor a családban van a gond?  

Ha a családi működés miatt fordul elő, hogy pszichológusra van szüksége a gyereknek, akkor sem kell a szülőnek saját magát ostoroznia, vagy szégyent éreznie. A gyerek állapota egy tükör arról, hogy a család éppen hol tart. És a pszichológus segít abban, hogyan tudnak rajta együtt változtatni, amiből a család is megerősödve kerülhet ki. 

De nem mehetünk el szó nélkül a generációk problémái mellett sem, amikor egy-egy nagyszülő okozza a család számára a nehézséget.

Amikor egy új család születik, akkor saját működési rendszert alakítanak ki maguk számára, ami eltér mindkét hozott család mintáitól, mert nyilván a két hozott mintát ötvözik a fiatalok. Új egység lesznek, és ezt egyértelmű határokkal kell a külvilág felé kommunikálniuk, amit pedig a külvilágnak el kell tudni fogadni.

A probléma minden esetben abból fakad, ha ezt az egységet nem tudják elfogadni mások, és túlzott befolyást szeretnének maguk számára. Adhat tanácsot egy nagyszülő, de el kell tudnia fogani, ha mégsem az ő tanácsának megfelelően nevelik az unokáját. Ennek hátterében sok esetben az a probléma húzódik meg, hogy a nagyszülő elakadt a saját gyerekének az elengedésében, és nem tud leválni róla. Azonban csak akkor tudnak a generációk egymással jól működni, ha minden alrendszer, azaz a nyagyszülők, szülők és a gyerekek is a saját helyükön vannak. Ha valamelyik alrenszer nem tudja betölteni a saját helyét, és szerepét, akkor akarva, akaratlanul játszmahelyzetet teremt, és sok esetben nehéz kibogozni utólag, hogy szándékos rosszindulat, vagy a túlzott féltés okozta-e azt a fajta viselkedést, amitől a családi egység és harmónia felborult. mother-and-son-887058_640.jpg

Milyen jelekre figyeljünk szülőként, amik jelzik, hogy baj van? 

Fontos leszögezni, hogy egy tünet nem tünet. Azonban, ha azt tapasztaljuk, hogy

  1. Hirtelen viselkedésváltozás történik
  2. Hirtelen teljesítményromlást tapasztalunk
  3. Amennyiben egy krízishelyzeten ment át a család: lehet ez válás, de a a tesó érkezés is, vagy ha nem tudja feldolgozni a gyermek egy szeretett személy elvesztését
  4. Ha regressziót, azaz valamilyen visszafejlődést veszünk észre gyeremekünknél. Például az eddig szobatiszta gyerekünk újra bepisil (de nem egyszer, hanem rendszeresen)
  5. Ha nekem, a szülőjének nem akar valamiről beszélni pl. válás után, hogy ő az apát is szereti, mert fél, hogy ezzel anyát megbántja

szóval ha ezek közül tapasztaljuk valamelyiket, vagy egyszerre többet, akkor ne késlekedjünk segítséget kérni. pexels-andrea-piacquadio-3755511_2.jpg

Hogyan történik egy foglalkozás a pszichológusnál?

Legelőször mindig a szülővel történik egy konzultáció, ahol végigbeszéljük a gyermek addigi életútját. Mindent beleértve, a várandósság időszakától a mai napig való történéseket is. Ezután pedig megbeszéljük, milyen probléma miatt jelnetkeztek a pszichológushoz.

Ezt követi néhány olyan alkalom, ahol a gyerekekkel életkoruknak megfelelően foglalkozik a pszichológus. Kicsikkel alkot, rajzol, fest vagy szerepjátékot játszik, amiben a pszicholóus mint játszópartner vesz részt a gyerekkel, így a szerepjátékot tudatosan abba az irányba tereli, ami a gyerek problémájának a feldolgozásában nyújthat segítséget.

Ha szükségesnek érzi, konzultál a gyermek pedagógusaival is.

Iskolás gyerekek esetében már a beszélgetésé a fő szerep, de ezt általában nagyon élvezik, mert jólesik nekik, hogy 50 percen keresztül valaki csak velük foglalkozik, meghallgathja őket. Már az sokat segít, ha hangosan gondolkodnak. Amikor egy gyerek magának is összerakja, és hangosan kimondja azt, ami benne zajlik,  az már részben segít neki önmagát is jobban megérteni.

Ezt az alkalmakat egy újabb szülői konzultáció követi, ahol a pszichológus összegzi a szülő számára a problémát és közösen keresik a megoldást. Nem egy esetben forult már elő, hogy ezután a szülő vett részt pár alkalommal a pszichológus óráin, amik segítettek neki a szülői szerepét, az anyaságát, a saját elakadásait feldolgozni.

Ezt is olvasd el:

Kudarcmentes iskolakezdést minden gyereknek 

Ha tetszett, ne felejtsd el megosztani! :)

 Legyél Te is az Eszti-téka közösség tagja! Lájkold a Facebook oldalam, és lépj be a közösségbe!

Kíváncsi vagy ki van a blog mögött, kövess az Eszti-téka Instagram oldalán!

 

 

 

 

Szólj hozzá

segítségnyújtás pszichológus óvoda tervezés fejlesztő nagyszülők pedagógus óvó néni szülői felelősség gyerekekkel fejlődik Eszti-téka