Problémamentes terhességem volt, pedig már jócskán elmúltam 30 éves. Az elején a hányós rosszulléteket - amik kicsit tovább tartottak a 12. hétnél -, az álomkór szindrómát és a terhesség vége felé levő gyomorsavval való küzdést leszámítva nem volt semmi panaszom! Ezek pedig a várandósság velejárói. Szóval minden rendben volt egészen a 38. hétig. Akkor viszont valami olyan kórság támadott meg, amire az orvosok sem tudtak mit mondani, hogy mi állhat a tünetek hátterében?!

Először a hasamon jelent meg, azokon a helyeken, ahol a terhesség előrehaladtával elkezdett repedezni a bőröm. Majd terjedni kezdett, megjelent a lábamon egészen a talpamig, a kezeimen, de ott még az ujjközeimet is beborították ezek a csalánkiütésre hasonlító, apró pici pontszerű, égő és viszkető hólyagocskák vagy kiütések! Az egész testem viszketett! Iszonyatosan elviselhetetlen érzés volt! Nem tudtam, hol vakarózzak, mert egyszerre mindenhol lehetetlen! Először az ügyeletre rohantunk, ahol az orvos eléggé tanácstalanul nézegetett, és a biztonság kedvéért adott egy kalcium injekciót, majd tovább küldött a nőgyógyászomhoz. Épp ő volt ügyeletes a kórházban. Telefonáltunk neki, hogy valami, nagy baj van, égetően viszket az egész bőröm! Megnézett, de ő is csak annyit tudott mondani, hogy ez valami allergia. Jöttek a szokásos kérdések: "Új mosópor? Új öblítő? Bármi új, amit eddig nem használtunk?" - de a válasz mindenre nem volt. Ekkor a nőgyógyászom bevonta egy kollégáját is, aki szintén nézett egy darabig. Abban egyet értettek, hogy ez allergiás reakció, de hogy mire, arról fogalmuk sem volt! Hogy mivel lehetne mindezt a kínzó érzést csökkenteni, arra szintén nem volt ötletük. Az allergia a babára nem ártalmas, így ne aggódjak - ennyi volt a jó tanács.

A Google a barátom. Elkezdtünk a férjemmel keresgélni a neten, főleg az angol nyelvű oldalakon, mert a magyarul elérhető keresőfelület nem hozott eredményes választ a tüneteimre. De végül megtaláltuk amit kerestünk! Azaz: PUPPP: pruritic urticarial papules and plaques of pregnancy = terhességi viszkető csalánkiütéses pattanások és plakkok. Angliában: PEP (polymorphic eruption of pregnancy) néven ismerik. Előfordulási arányát csak becsülni tudják, mert nagyon nehezen azonosítható: 150-200 várandósságra jut egy ilyen eset. A has repedéseiben jelenik meg először, de néha akár a combokon, a fenéken és a karokon is, azonban van, hogy az egész testet beborítja ez a viszkető kiütés, viszont az arcot sosem! Szerencsére sem az anyára, sem a babára nem veszélyes! Általában a 3. trimeszterben jelentkezik, és szülés után nyomtalanul eltűnik. Egyelőre úgy tűnik nem megelőzhető. Szülés után megnehezítheti a hasizmok helyreállását.

Leggyakrabban az első terhességnél jelenik meg és az ikerterhességeknél is viszonylag gyakorinak számít. Több elmélet is született már, ami magyarázni véli a PUPPP megjelenésének okát: pl.: magzati sejtek kerülnek az anya bőrébe, vagy genetikus örökség apai ágon, vagy egy sokak által vélt elmélet szerint a fiú magzat férfi DNS-e irritálja az anya szervezetét, és allergiás reakciót vált ki belőle, ugyanis 70%-ban fiú magzattal várandósoknál fordul elő. Persze akkor felmerül a kérdés, hogy mi a helyzet a maradék 30%-kal? Egyelőre tehát csak találgatások vannak a kiváltó okot illetően. 

Kezelések: Mint már írtam, szülés után magától elmúlik. Sajnos a terhesség végéig megmarad, a kellemetlen égő, viszkető tüneteket azonban lehet enyhíteni. Ebben nincsen egységes álláspont az anyukák között, mindenkinek más használ:

- zabkása vagy szódabikarbóna fürdő

- hideg borogatás

- aloévera gél fürdés után

- puha pamut ruhák viselése

- hidratáló krémek, vizes / bőrpuhító kenőcsök

- fenyőszurok szappan

- néhány nőnél elmúlik, ha nem iszik tejet

- sokaknak segített a zöldség lé ivása

Nekem a fenyőszurok szappan (angolul: "pine tar soap") használt! A férjem Angliából rendelt gyorsan egyet az interneten, mert közelebb nem találtunk! Két-három nap múlva megérkezett! Az első napokban 3 óránként zuhanyoztam le vele, hogy újra és újra megnyugodjon a bőröm. A szappan segített, hogy legalább ideiglenesen teljesen megszűnjön a viszketés! A szülést követő reggelre a kiütéseim nyomtalanul eltűntek. Amilyen hirtelen jött, olyan hirtelen nyoma veszett. Az emléke viszont maradandó nyomott hagyott bennem, és míg élek, nem felejtem el azt az égő, viszkető érzést a testemen!

Forrás1 Forrás2 Forrás3

Ezt is olvasd el: Anyává válni nem két perc....

Találkozzunk a Facebookon is!