Hazánkban a babagondozás terén még mindig sok az elavult ellátás, tanács az egészségügy berkein belül. Egyre több orvos vállalja fel, hogy ír ezekről, és próbálja a leendő anyukákat ellátni a legkorszerűbb ajánlásokkal. Pár hete szembesültem azzal egy facebook csoportban, hogy a köldökcsonk-kezelés valójában egy teljesen felesleges művelet! Első hallásra nem győzött meg, az az érvelés, hogy Nyugaton már rég nem alkalmaznak semmilyen köldökkezelési eljárást. De aztán csak nem hagyott nyugodni a gondolat, és bele ástam magam a témába. Egyrészt meglepett, hogy ma az egészségügyben nincsen egységes protokoll a köldökcsonk ellátásával kapcsoltban. Kórháza és gyerekorvosa válogatja, hogy mit is csinálnak, mit ajánlanak az anyukáknak a köldökcsonk ellátásával kapcsolatban.

A köldökzsinórt a baba születése után, miután a köldökzsinórban lévő erek pulzálása megszűnik (persze, van ahol ezt nem várják meg, hanem azonnal elvágják), a baba hasa felett 2-4 centivel elvágják, és egy csipeszt tesznek rá, ami megelőzi a köldökerekből származó vérzést.  Ezt hívjuk köldökcsonknak. Apás szülés esetén már szinte kötelező, hogy apuka vágja el a köldökzsinórt, persze, csak ha szeretné! A férjem bevallása szerint nem is volt annyira könnyű átvágni, mint gondolta.

A köldökcsonkról a csatot 3 nap múlva leveszik, a köldökcsonk pedig 7-10 nap alatt leszárad.

Mire fel a köldökcsonk-kezelés?

A köldökcsonk kezelése az 1940-es években kezdett elterjedni, mivel az otthonszülés helyét kezdte átvenni a kórházban való szülés. Így egyre több kéz érintette az újszülött gyermekeket, és ezzel párhuzamosan nőtt a köldökcsonkok elfertőződésének a száma. Így bevezették a köldökcsonk ápolását, hogy megelőzzék az elfertőződését.

„A WHO vizsgálata egyértelműen kimondja, hogy a köldökcsonk bakteriális kolonizációja és az ebből esetlegesen kialakuló fertőzés mechanizmusa a mai napig tisztázatlan. Az általánosan használt, köldökcsonk szárításra szolgáló szerek vagy antibiotikum adása pedig mindinkább tradíciókon, nem pedig tudományos vizsgálatokon és kutatásokon alapszik!”(Forrás: dr. Szakács Krisztina gyermekorvos)

Ma az a nézet van jelen az egészségügyben, hogy ez egy nyílt sebfelület, ami nyitott kapu a kórokozók számára, ezért szükség van a folyamatos fertőtlenítésre, kezelésére. De mivel, és hogyan? Na, ebben nincs egyetértés: ajánlanak alkoholt, hintőport, jódot és még ki tudja, mi mindent! De szerencsére már megtalálható az a nézet is, ahol azt mondják, ne csinálj vele semmit, azaz a szárazon hagyás elmélete.

A köldökcsonk ellátására javasolt felületfertőtlenítők, és azok hatásai:

Hintőpor: ma már teljesen elavult, szerencsére egyre kevesebb orvos ragaszkodik a használatához. Egyre jobban kiszorul a sebkezelési eljárásokból is. Amit feltétlenül tudnunk kell róla, hogy a hexaclorophen tartalmú hintőporok idegrendszert károsító hatásúak, így alkalmazásuk tilos! És nem mellesleg kiszárítják a baba bőrét!

Alkohol: A bőrön keresztül felszívódik, így mérgezést okozhat! Ahol találkozik a bőrfelülettel, ott pedig a bőr égését okozhatja. Így a legújabb ajánlás alapján: alkalmazása tilos!

Betadine: Bőrön keresztül felszívódik, és a jód tartalma miatt megemelheti a vér jódszintjét, ami kihat az újszülött pajzsmirigyműködésére. Használata nem ajánlott!

Mercurochrom: Közismert nevén a piros ecsetelő. Higanyt tartalmaz, tehát mérgező! Így használata szigorúan tilos! Sajnos még mindig találkozni vele az egészségügyben, főleg kórházi csecsemő, és gyermekosztályokon.

Akkor mi most mit tegyünk?

• A legkorszerűbb újszülött ellátás egyik elengedhetetlen eleme, hogy az újszülött és édesanyja számára biztosított legyen a rooming-in elhelyezés, azaz, hogy 24 órában együtt lehessenek a kórházban tartózkodás ideje alatt. Így a baba sokkal kevésbé van kitéve fertőzésnek, hiszen sokkal kevesebb emberrel kerül interakcióba, mintha bent a csecsemőosztályon lakna, amíg a kórházban kell tartózkodniuk. A rooming-in továbbá hozzájárul az anya-gyerek kapcsolat mielőbbi kialakulásához, és az anyatej beindulásában is nagymértékben szerepet játszik.
• Ma már több vizsgálatot is végeztek. És azoknál az újszülötteknél, ahol nem használtak semmit a köldökcsonk kezelésére, egyetlen egy esetben sem fordult elő fertőzés, és a köldökcsonk leszáradásának ideje is lerövidült. Sajnos be kell látnunk, hogy minden fajta felületi fertőtlenítőszer használata csak elhúzza a köldökcsonk leszáradásának az idejét!
• Megfelelő kézhigiénia: ha az újszülött babánkat pelenkázzuk, fürdetjük, mindig mossunk jó alaposan kezet előtte, és ha van rá lehetőség, fertőtlenítsük le a kezünket!
• Mindig legyünk körültekintőek, a csonkra figyeljünk ne szennyeződjön vizelettel, széklettel! Ha még is szennyeződik, tiszta vízzel itatott steril gézlappal töröljük tisztára, majd Octenisept oldattal kezeljük le! (baba barát fertőtlenítő, gyógyszertárban kapható)
• Fürdés közben nem baj, ha víz éri a csonkot, de utána mindig itassuk le róla a vizet!
• A pelenka a köldökcsonk alatt végződjön, és semmilyen esetben se takarja a csonkot! Ha kell, hajtsuk vissza a pelenkát!

Elegendő a köldökcsonkot tisztán és szárazon tartani!

utóirat:

A második gyermekünk születése után kipróbáltam. Még a kórházban voltunk, amikor leesett kb. a 3 napon. A csecsemős nővér meg is jegyezte, hogy nem szokott a köldökcsonk ilyen hamar leesni! 

Ha tetszett, oszd meg barátaiddal! 

Legyél Te is az Eszti-téka közösség tagja! Lájkold a Facebook oldalam, és lépj be a közösségbe!

Forrás: dr. Szakács Krisztina gyermekorvos oldala

Képek:

pixabay.com

flickr.com