Még csak most született, és már mennyi mindent tud?! - sóhajtunk fel mi, szülők nap-nap után. Másfél éves. Az én kis magatehetetlen csecsemőmből egy önálló, örökmozgó, határozott kis ember cseperedett! Napról napra egyre önállóbb.

Megtanult járni, sőt szaladva közlekedik! Felmászik mindenhova! A lépcsőzésben felfelé menet már profi, lefelé még bukdácsol. Ha úgy érzi, nem tud egyedül felmászni, nyújtja a kezét, hogy segítsek. Nincs semmi félelemérzet benne!

Egyedül eszik: ha olyan van előtte, amibe a villát bele tudja szúrni, az már megy egyedül. Kanállal is próbálkozik, egyre ügyesebb.

Megfújja a meleg ételt. Ha nem meleg, akkor is megfújja!

Ismeri a napi rutint. Elég mondani, mi következik, és már is szalad a fürdőszobába, az etetőszékhez, vagy egyedül felveszi a sapkáját, ha szóba kerül, hogy megyünk ki!  

Ha szeretne kimenni az udvarra, azt azzal jelzi, hogy felveszi a sapkáját! Ha engedném, egész nap kint lenne, hiába van 40 fok vagy szakadó eső.

Vetkőzik. Az öltöztetésben közreműködik, de a pelenkacsere egy utálatos dolog maradt… Próbálkozik az egyedül öltözéssel, az egyedül cipőhúzással. Sokszor van abból vita, hogy ő akarja egyedül, de nem sikerül. Azt azonban nem akarja, hogy segítsünk! Kell hozzá a türelem.

Beszél. Megérteti magát. 15-20 szót használ már. De, ha nincsenek szavai, elmutogatja. Ha valamit nem tud megcsinálni, kézen fog és odavezet, vagy visítva jelzi, hogy most valami nem sikerült.

A végtelenségig próbálkozik. Nem unja meg, nem adja fel.

Nagyon szereti a hangját! Néha az az érzésem, hogy azt játssza, hogy tud beszélni. Halandzsázik. Énekel.

Ha szeretne mondókázni, mutatja a könyvet a polcon, hogy vegyük le, és már le is ül a szőnyegre, és tartja a tenyerét, hogy főzzük benne a borsót, vagy simogatja a kis haját a sűrű erdő kezdetű mondókához. Jelzi, mit szeretne! Most ezek a kedvencei.

Szereti a vizet, minden formában. Nem zavarja, ha vizes lesz. Szeret kezet mosni, annál is jobban pancsolni!

Ismeri már a testrészeit, ha kérdezem, megmutatja, mi hol van.

Utasításokat végre hajt. Hozza a csipeszt, a lavórt, a lapátot, ha kérem. Ha kiömlik a víz, megy a törlőrongyért, és feltörli, kérni sem kell rá.

Tudja, minek hol a helye: ha a kezébe adom az edényeket a mosogatógépből, a helyére teszi.

Még mindig szopizik. Ha kéri a cicit, odajön és mondja „ci-ci”!

Ha elfárad, az ölembe bújik, cicizik egy picit, és már alszik is. Már csak 2-szer ébred éjjel.

A legújabb kedvenc elfoglaltsága a homokozás. Lapátol, és lerombolja amit én felépítek és közben kacag, élvezi minden percét!Ölel, és puszit ad.

Mindenkinek integet, akitől elköszön.

Szereti az embereket. Mindenki felé bizalommal fordul.

Szereti a kutyánkat, az állatokat.

Szeret, és szeretem!

És mindennap rácsodálkozom, hogy mennyire okos, mennyire ügyes, és hogy ez nem álom, hanem valóság, Ő tényleg az én gyerekem! 

Legyél Te is az Eszti-téka közösség tagja! Lájkold a Facebook oldalam, és lépj be a közösségbe!