Használjuk ki jól az időnket! Tanuljunk a baba mellett!
A várandósság utolsó hetei, talán azt is mondhatom hónapjai, már eléggé beszűkítették a mozgásteremet. Jobb híján maradt a négy fal, és a laptopom. Kiolvastam jó pár könyvet, de olyan értelmetlennek éreztem a mindennapjaimat. Sosem voltam az a személy, aki élvezni tudja a semmit tevést! Ahogy a baba növekedett a pocakomban, egyre kevesebb dolgot tudtam megtenni, és csak ültem, és számoltam a napokat, mennyi van még hátra... Találnom kellett valamit, amivel lekötöm magam, és a gondolataimat!
Ez az értelem után való keresgélés lett az később, amikor megszületett a kisfiam, ami átsegített a „négy fal szindrómán”. A szülést követő 6 hét természetesen a regenerálódásról szólt, arról, hogy mind ésszel, mind szívvel felfogjuk, család lettünk, és van egy kis élet, aki a mi gondjainkra van bízva, és bizony nélkülünk teljesen életképtelen! Azonban az evési időszakokat leszámítva egész nap aludt. Miután fizikailag felépültem a szülésből, és már az egész ház ragyogott, elkezdtem ismét felfedezni az internet adta lehetőségeket arra, hogy tanuljak, képezzem magam. Ezzel a cikkel egy cikksorozatot indítok, kifejezetten kismamáknak és otthon levő anyukáknak. Tanuljunk, de másként, mint eddig!
Miért jó, ha ebben az időszakban tanulunk?
A gyermekvállalás ma már kitolódott a 20-as éveink végére és a 30-as éveink elejére. Amire megérkezik az első gyermekünk, már kialakult egy életritmus, életstílus, és ehhez az is hozzá tartozik, hogy ma már elég mozgalmasan telnek a mindennapjaink. Társasági életet élünk, és a baba érkezése egy időre teljesen kiszakít bennünket abból, ami eddig a mindennapokat jelentette, mondhatom úgy is, abból, ami eddig a normális volt. Hirtelen a négy fal közötti magányban találjuk magunkat, a baba napközben átlagosan többet alszik, mint amennyit ébren van, és mindemellett minden a baba napirendjéhez igazodik, így mi már nem is tudunk alkalmazkodni a nem kisbabás barátaink életritmusához. Így semmi másról nem szolnak a nappalok, mint egész nap várjuk haza apát a munkából, hogy végre legyen egy felnőtt, akihez szólhatunk! Ő viszont fárad és nyugalomra vágyik. Egyik nap vánszorog a másik után, mi anyukák pedig lassan elfelejtünk beszélni is... Mielőtt a blogom elindult, számomra ez egy ijesztő felismerés volt, kb. fél évvel a baba érkezése után jelentkezett, hogy képtelen voltam kommunikálni, nem jutottak eszembe szavak, kifejezések! Éreztem annak a káros hatását, hogy, úgymond, nem használom az agyamat. Kellett valami!
Ezt az időt azonban hasznosan és konstruktívan is tölthetjük, nem muszáj leépülnünk az otthon töltött idő alatt! Képezzük magunkat! Ez majd később a munkaerő piacra való visszatérésben is segítségünkre lehet! Elsajátíthatunk egy újfajta tudást, vagy csak egyszerűen találunk valami hobbit, aminek az alapjait könnyedén megtanulhatjuk, amíg a baba alszik. Számomra a blogolás lett ez a hobbi, de majd egy év tanulás, utánaolvasás előzte meg az első bejegyzés megszületését.
A cikksorozat folytatásában olvashatsz játékos és egyszerű nyelvtanulásról, online tanfolyamokról és anyukák tapasztalatairól: ki, mit és hogyan tanult a kisbabája mellett a saját időbeosztása szerint másként, mint eddig.
A cikksorozat részei:
Nyelvtanulás kötöttségek nélkül
Tanuljuk online Excelt, hogy a házipénztárunk rendben legyen
Gyerek mellett meghódítóm a wall streetet?
Legyél Te is az Eszti-téka közösség tagja! Lájkold a Facebook oldalam, és lépj be a közösségbe!