Mesék az interneten - kedvenceink, amik reklám nélkül is nézhetők
Amióta a kisfiam elmúlt két éves, engedem neki a mesenézést az interneten. Ezt is tanulni kell, nem csak a gyerekeknek, hanem kezdő szülőknek is! Így természetesen szigorú szülői felügyelet mellett nézheti, mert akarva-akaratlanul is láthat ijesztőt a képernyőn. Sajnos a reklámok elhelyezői egyáltalán nincsenek tekintettel arra, hogy gyerekmesékbe ne tegyenek felnőtteknek szóló reklámot. De szerencsére lehet olyan mesecsatornákat találni, amikben nincsenek a mesék teletűzdelve reklámmal.
...
Minden anyának jár az én idő, és minden anyának jár egy kis kényeztetés. Ezzel eddig mindenki egyet ért, azonban sokszor nehéz kivitelezni, vagy rengeteg szervezést igényel, hogy összejöjjön anyának is egy igazi wellness élmény. 
Egyre nagyobb hangsúlyt fektetek arra, hogy minél kevésbé mérgezzem a családomat. Mondhatni, egyre inkább próbálok ökomami lenni én is. Így már szinte adta magát a legújabb újítás, amit bevezettem az életünkbe: fürödjön a család olyan szappannal, ami mentes minden vegyszertől, parfümtől és mindenféle egészségre káros anyagtól! De mivel nem csak ökomami akarok lenni, hanem szeretek spórolni is a kiadásokon, így végül új hobbim is lett: a házi szappanfőzés! 
Ma becsengetett a postás. Végre! Megérkezett a könyv, amit már úgy vártam. Sokat még nem tudtam róla, csak egy nagyon lényegeset: az a személy írta, aki mellettem volt életem egy nagyon nehéz, mondhatni sötét időszakában. Mellettem volt, vígasztalt, és sosem tört pálcát a fejem felett! Elmondhattam neki mindent, mert tudtam, nála, általa biztonságban vagyok. Mellettem volt, annak ellenére, hogy az én problémám porszem volt az ő életében bekövetkezett tragédiához képest! De még ebben a kegyetlenül nehéz helyzetben is képes volt adni magából másoknak. 
Határozott és egyértelmű volt, hogy elindult. A fájások félreérthetetlen intenzitással jelentkeztek. Elkezdtem mérni a köztük lévő időt. 7 perc. És újra és újra és újra. Nem maradt kétség. Ma megérkezik. 
Hetek óta minden napra jut egy komoly beszélgetés a kisfiammal Noellel. Igyekszem felkészíteni mindenre, és az ő kis értelmének, nyelvének megfelelően átbeszélni mindent, hogy tudja, mi vár rá, ránk. Hiszen egy csapásra minden megváltozik! Pár napon belül érkezik a kistestvére, majd körülbelül a születéséhez képest egy hónap múlva költözünk. És ennek az átbeszélése, megértése számára egy hosszú folyamat, ami nem megy végbe egyik napról a másikra. Neki idő kell, hogy megeméssze a hallottakat, és van, hogy csak napok elteltével teszi fel a kérdéseit, amik a kis lelkében zajlanak. Sokszor a játékából tudom meg hol tart, amikor a mackóval beszélget, és kéri, hogy „Ne menj kórházba mackó!”. 
Vihar előtti csendben ülünk. Nyakunkon megannyi változás. Napról napra egyre közelebb kerülünk hozzá, és nem tudom előre, mit hoz a vihar. Nekünk, felnőtteknek sem egyszerű! Felkészülünk, amire lehet, de pontosan tudjuk, hogy nem tudunk mindenre előre felkészülni. Én, aki szeretem kézben tartani a dolgokat, előre mindent eltervezni, kiszámíthatóvá tenni, itt ülök a két és fél évesemmel, és próbálom őt felkészíteni az életét felborító eseményekre, miközben próbáljuk feldolgozni a múltban történt traumát, amikor Noel azzal szembesült, hogy anyát elvitte a mentő! Közben készülünk a jövőre, hiszen egy-két héten belül megszületik a kistestvére, ami magában is elég nagy trauma egy ekkora gyereknek, és ha ez nem lenne elég ...
Amikor Noelt vártam, elhittem, hogy ez egy átmeneti állapot. A minden mindegy időszak, amivel nem tudsz, és amivel nem is lehet mit kezdeni. 
Amikor terveztük, hogy Noelnek testvére legyen, meg voltam győződve arról, hogy minden héten írni fogok a várandósságomról, hiszen mennyi témát rejt magába ez az életszakasz! De nem úgy alakultak a dolgok, ahogy szerettük volna. Az örömünk sajnos tragédiába fulladt és talán pont ma született volna meg az a megfogant élet, akit akkor, ott októberben tragikus hirtelenséggel elveszettünk